Pécs 2010 - kutatás - 2006. december 4.
Pécs városa 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. Az újságolvasók, a TV- és rádióműsorokat figyelemmel kísérők, vagy éppen a nyertes pályázatot tanulmányozók már jól ismerik a város megújítását célzó grandiózus terveket. Zene és konferenciaközpont, Zsolnay Kulturális Negyed, Regionális Könyvtár, és még lehetne tovább sorolni a fejlesztési törekvéseket, az igen komoly beruházások eredményeképpen meg-, és újjászülető épületeket, központokat. Mindennek köszönhetően Pécs valóban KULTURÁLIS Főváros lesz 2010-ben. A fizikai megújításon kívül azonban fontos kérdés az is, hogy az infrastrukturális fejlesztéseken és a magaskultúra világát érintő beruházásokon túl vajon hogyan válik egy város EURÓPAI kulturális fővárossá?
A választ egyrészt a hétköznapi kultúra fogalmi rendszerének világában kell keresnünk. Ha csak a szűkebb értelemben vett kultúrát számítjuk, akkor semmiféle különbség nincsen Magyarország és más európai országok között. Magyarország európai ország, Pécs európai város a magaskultúra (Csontváry, Parti Nagy Lajos, Pannon Filharmonikusok) dimenziójában, de a tömegkulturális fogyasztás (gyorsétterem, plaza, Kispál és a borz) értelmében is. A szolidaritás és a társadalmi szerepvállalás európai értékei szempontjából azonban fontos kérdés, hogy a kulturális fogyasztás lehetősége a városlakok hány százalékának „adatik meg”? A 2010-es (magas)kulturális eseményekre ellátogat majd a polgárok 10–20–50%-a. De mi történik a többi emberrel? Rájuk mi vonatkozik a kulturális főváros címből?
További meghatározó jellemzője a jövőbeli programoknak a civil részvétel, a „bevonódás” kérdése. A programsorozatot vajon hány ember tekini magának? A város lakói vajon mennyire ismerik a tervezett programokat, mi az elvárásuk Európa Kulturális Fővárosával, saját lakóhelyükkel szemben? Az európaiság szempontjából fontos kérdés az is, hogy milyen az általában vett állampolgári kultúra állapota. Milyen a közterek használatának kultúrája, a vitakultúra, általában a közügyekhez való hozzáállás minősége, vagy ha tetszik, a társadalmi felelősségvállalás kérdése? Milyen egy európai kulturális főváros polgárainak, leendő felnőtteinek a kommunikációs kultúrája vagy éppen az a gondolkodásmódja, mely a mindennapi etikai kérdéseket (abortusz, prostitúció, melegek házassága, halálbüntetés, eutanázia, állatvédelem, környezetvédelem) érinti?
A Kurt Lewin Alapítvány és a PTE Szociológiai Tanszéke egy – az állampolgári szocializáció szempontjából igen fontos szereppel bíró – középiskolákra koncentráló felmérést indított el a tavaszi szemeszterben. A vizsgálat során a – szociológus és szociálpolitikus hallgatókból álló – kutatócsoport meg szeretné tudni: Milyen üzeneteket ad a pécsi iskola a jövendő európai állampolgár számára? Az az iskola, mely az első intézmény az emberi élet során, mely egyben mintaadó a munkahely világának tekintetében. Mennyire tekintik magukénak a tanárok azokat az európai értékeket, mint szolidaritás, tolerancia, társadalmi szerepvállalás? Hogyan vélekednek a középiskolai pedagógusok az Európa Kulturális Főváros programjainak feladatairól, céljairól, célközönségéről?
A kurzus résztvevőinek támogatásával zajló vizsgálat interjúkon, résztvevő megfigyeléseken és kérdőíveken alapul. A kutatócsoport tagjai májusban végezték el azoknak a kérdőíveknek a „tesztelését”, amelyekkel a következő szemeszterben már elindult az adatfelvétel. Az önkormányzati fenntartású iskolák eddig 2/3-át keresték fel a kutatók. Az eredmények talán közelebb visznek bennünket a város európai állampolgári nevelésének a megismeréséhez. Annak megismeréséhez, hogy mennyire felkészült Pécs az európai szerepkör betöltésére.
