Ameddig az első nap a hagyományosnak mondott tréning­gyakorlatok során teremben és szabad levegőn (out-door) a felelős­ségvállalásra, a csoportdöntésre, va­lamint a vállalatok társadalmi éskörnyezeti ügyek iránti elköteleződésének problémájára helyezte a hangsúlyt, addig a második napon a tizenöt résztvevő (vezetők és beosztottak együttesen) mintegy a mélyvízbe lettek bedobva, s aktívan vettek részt az idősek otthonának életében. A programban harminc olyan idős ember vett részt, aki az otthon lakója, s vonta be a vállalat munkatársait a legkülönbözőbb tevékenységekbe - így a kosárfonásba, szövésbe, virágkötésbe. Az idős emberek és a cég munkatársai közösen főztek az otthon udvarán, s délután olyan vetélkedőt szerveztek, melyben a feladatok sikeres megoldásához nélkülözhetetlen volt mind a fiatalabbak dinamizmusa, mind az idősebbek élettapasztalata. "Nagyon sok kihívás kellett megoldanunk: az utolsó pillanatig nem tudtuk, hány idős ember akar majd részt venni a könnyed, de a napi rutintól mégis eltérő játékban. Fel kellett készülnünk az esetleges idegenkedések kezelésére is" - mondták Paulik Mónika és Bauer Tiborné szervezők. Az első napon zajló ráhangolódó tréninget Vincze Imre (Magabiztos Kft.) vezette: "bár számos nagyvállalattal dolgozom, főleg vezetői és értékesítési tréninget tartok. Ebben az esetben nagyon fontos volt, hogy a résztvevők körében és valószínűleg a cégkultúrában ott rejlik a tolerancia és a reflektivitás, legfeljebb ki kell hozni belőlük" - nyilatkozta. "Számunkra az volt a legfontosabb, hogy ezen a napon újra fiatalnak érezhettük magunkat" - mondta a program lezárásakor az egyik 83 éves asszony. "Az lenne jó, ha folytathatnánk az önkénteskedést, akár a vállalat adta keretek között, akár magán úton" - nyilatkozta az egyik telekomos munkatárs.

---